Kamaraterem hiányában ritka ajándék egy-egy kamara-előadás a zalaegerszegi nézőknek. Utoljára négy évvel ezelőtt láthattuk a Vaknyugatot, valamint a színház néhány lakásszínházi előadással igyekezett a delikát élményekre is vágyó színházbarátok kedvében járni.
...hogy az igazság sohasem egy és oszthatatlan. Mert mielőtt valamire végérvényesen rábólintunk, mérlegelni kell a körülményeket, érdemes számolni a következményekkel is. És legyünk bármilyen megfontoltak, mégis előfordulhat, hogy rossz döntést hozunk.
Létezik a valóságban olyan színházi szakmai térkép, amely alapján a kritikusok eldöntik, hol nézzenek előadást? Le-, illetve visszakerülhet egy színház a minőségtől függően? Erről is elmélkedett Zappe László a Hevesi Sándor Színház két új bemutatóját taglaló írásában.
A kapucni vagy a csuklya alól szóló darabindító monológot hallgatva az ember alig tudja levenni a szemét az arc nélkül beszélő zokniból kilógó lábairól.
Van bűntény, hulla, meg tárgyalás, mégsem klasszikus krimit látunk, hanem sokkal inkább egy vérbeli drámát, keleti filozófiával fűszerezve. Ahol minden az igazság körül forog. Mert, ha valamit saját szemünkkel láttunk, vagy ha egy dolgot mi magunk éltünk át, akkor az biztos, hogy úgy is történt, ahogy. Vagy mégsem?