A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban csütörtökön az Ady-iskola hetedikes diákjait fogadta Mihály Péter művészeti vezető.
A gyerekek Kocsis Eszter drámatanárral éreztek, hogy a színházi világnap alkalmából betekintsenek a kulisszák mögé. Mihály Péter a színházi világnap kapcsán szinte pincétől a padlásig megmutatta az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és AMI tanulóinak a teátrum zegzugait, mindazt, ahol a varázslat készül.
Kocsis Eszter a program kezdetén érdeklődésünkre elmondta, az iskola és a színház közötti kapcsolatot megerősítették, ennek jegyében interaktív foglalkozásokat tartanak, de a gyerekek járnak a bérletes előadásokra, négy csoport részt vett a "Meg így akartuk!" színházi nevelési programon. Márciusban a színház volt a heti egy órás 'dráma és színház' tantárgy főszereplője, a tanulók megismerték a színházi szakmákat, az előadások létrehozásának metódusát.
A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, ahogy a világ minden színházában az esti előadás előtt felolvasták az aktuális évad színházi üzenetét, melyet 2025-ben Theodoros Terzopoulos görög színházigazgató, tanár, író, az Attis Színházi Társulat alapítója és művészeti vezetője, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke írt. A Zalaegerszegen Mihály Péter olvasta fel a szöveget, melyből az alábbiakban idézünk:
"Egy olyan világban, ahol elszegényedett polgárok a virtuális valóság börtöncelláiba zártan, fullasztó magányukkal körülárkoltan léteznek – vajon meghallja-e a színház a segélykiáltásokat? .... Aggasztják vajon a színházat az olvadó jégsapkák, az ökológiai pusztítás, a globális felmelegedés, a biológiai sokféleség masszív csökkenése, az óceánok szennyezettsége, az egyre gyakoribb erdőtüzek és a szélsőséges időjárási jelenségek? Lehetséges, hogy a színház az ökoszisztéma aktív részévé váljon? (...)Ezek olyan kérdések, amikre nincs végleges válasz, mert a színház a megválaszolatlan kérdéseknek köszönhetően létezik és tartja fent magát. (...) Nézzünk Dionüszosz, a színház és a mítosz eksztatikus istenének szemébe. Dionüszosz, aki egyesít múltat, jelent és jövőt, a kétszer született, Zeusz és Szemelé gyermeke, a fluid identitás kifejezője, nő és férfi, dühös és kedves, fenséges és állati, az őrület és értelem határán, rend és káosz, élet és halál közt egyensúlyozó akrobata. (...) Új narratív utakra van szükségünk, amelyek célja az emlékezet ápolása és egy új erkölcsi és politikai felelősség formálása, hogy kiléphessünk a mai középkor sokféle formát öltő diktatúrájából."
2025. március 28.
