Felavatták a Ruszt József teret Zalaegerszegen
Ruszt József, Kossuth- és Pro Urbe-díjas rendező nevét vette fel a Hevesi Sándor Színház előtti tér. Az erről tanúskodó táblát kedden avatták fel.
Az ötlet, amit tavaly, az állandó színház megalapításának 30 éves jubileuma kapcsán vetett fel dr. Kocsis Gyula önkormányzati képviselő, mára valósággá vált. Az ünnepségre összegyűlt színházi szakemberek, városi elöljárók és érdeklődők gyűrűjében elsőként Vigh László országgyűlési képviselő idézte fel azt az értékteremtő munkát, amit a zalai színházteremtés feladatában Ruszt József (1937-2005), a zalai teátrum alapító művészeti vezetője magára vállalt. Mára ez a munka megtermette gyümölcseit, hiszen az elmúlt évadban nem kevesebb, mint 311 előadást mutattak be, a bérletesek száma pedig meghaladta a 10 ezret. Vigh László ígéretet tett rá, ezután is mindent megtesz, hogy a színház működéséhez szükséges anyagiak rendelkezésre álljanak.
„A színház nem földi színtér! A Színház menedék. Csodák világa. Lehetsz ott királynő, császár és szolga, bohóc és kurtizán. Veled ott minden megtörténhet. Meghalhatsz. Újjászülethetsz. A színház: szerelem! Örökké tartó láz.” – Polgár Ernő írót idézte térköszöntő beszéde kezdetén Balaicz Zoltán alpolgármester, majd a zalaegerszegi színházalapítás hetvenes évekbe visszanyúló gyökereit méltatta. A szándék a 80-as évek elejére érlelődött döntéssé, de szükség volt még egy olyan személyiségre, aki valóban életre kelti ezt a színházat. A megyei tanács akkori vezetése Ruszt Józsefben látta meg azt az erőt és szellemiséget, amely e feladatot sikerre viheti. Hiszen Ruszt a színházat közösségteremtő rítusként értelmezte, s mindent meg is tett azért, hogy ez az elv a gyakorlatban is érvényre jusson. 1982-től 1988-ig ténykedett a falak között, művészeti vezetőként, igazgatóként, főrendezőként, majd művészeti tanácsadóként. Feladatai máshova szólították, de 2000-ben visszaköltözött megyénkbe, Zalaszentgrótra, s Zalában is halt meg, 2005-ben. Negyvenöt évnyi színházi munka, 200 előadás, köztük 23 zalaegerszegi rendezés őrzi emlékét. Besenczi Árpád, a színház jelenlegi igazgatója személyes élményét idézte kezdésként. 1983. október 11-én, katonaként érkezett Az ember tragédiája nyitóelőadására a Hevesibe. Hogyan is sejthette volna, hogy 31 évvel később ugyanez színház vezetőjeként emlékezhet az akkori rendezőre... A tér elnevezése azonban nem az első gesztus, amivel a teátrum tisztelgett a nagyformátumú színházi szakember e-lőtt, hiszen két éve kis állandó kiállítást, majd mellszobrot is avattak a nézőtéri előcsarnokban. Farkas Ignác Jászai-díjas színművész, aki 1984-ben szerződött Zalaegerszegre, a színésszé válás küzdelmeire nyitott rést. Felidézte, mennyi próba, szenvedés, végigdumált, átivott éjszaka, összeveszés, kibékülés, sírás, siker és bukás kell ahhoz, hogy az ember jó színésszé váljon. S hogy a fentieket kinek a keze alatt éli át, az az igazán meghatározó. Ruszt fogalom. A kegyetlen színház apostola, a szertartásszínház celebrálója, örök újrakezdő. Emblematikus alapító.
Magyar Hajnalka
2014. május 27.
