TRÁGÁRSÁG, MEZTELENSÉG, SZÍNHÁZI HATÁS - INTERAKTÍV VITAEST A HEVESIBEN
„Véleményt változtatni szabad,érvelni kötelező!” – ez volt a mottója annak az interaktív társasjátéknak, melyre a színházi világnap alkalmából várta a közönséget a zalaegerszegiteátrum. A Hevesi Sándor Színház próbatermében megrendezett vitaszínházi est lényege dióhéjban az volt, hogy elgondol kodjunk a Színház – mint intézmény,és mint előadás – lényegi kérdésein.
A két moderátor, Madák Zsuzsanna dramaturg és Mihály Péter rendező kissé sarkított, egyszerűnek tűnő kérdéseket tett fel a színházbarátokból, diákokból, pedagógusokból és szakmabeliekből álló közönségnek. Aztán persze gyorsan kiderült, hogy sokszor nem is olyan egyszerű válaszolni ezekre, hiszen pro és kontra számos érv felsorakoztatható. Épp ezért a játék során fontos volt a másik oldal meggyőzése. Az egymással szemben (pozitív és negatív oldalon) helyet foglaló résztvevők így akár oldalt is válthattak (mindenféle rossz érzés nélkül), ha valakinek sikerült meggyőznie őket.
A jó hangulatú és tanulságos találkozón némi bemelegítés (kinek, mi volt az első színházi élménye) után egyből szóba került a hatás és változás kérdése. Vagyis, hogy ha hatással van ránk egy előadás, akkor az változást is előidéz-e bennünk, és elvárható-e egy rendezőtől, hogy úgy nyúljon az előadáshoz, hogy az változást keltsen. Ez utóbbi kérdésre a közönség válasza egyértelmű nem volt, hogy míg a kérdés többi részén elvitatkoztak egy darabig a jelenlévők. Volt, aki szerint a hatás meg is erősítheti egy korábbi nézetünket, így önigazoló szerepe is van. Mások szerint viszont ha nem is tudatosan és gyorsan, de minden hatással jár valamilyen változás.
Az esten természetesen szóba kerültek olyan témák is, amik közéleti vitákon is gyakran felmerülnek. Mindjárt itt van a szórakoztatás kérdése: elvárjuk a színháztól, hogy az legyen? A vitán részt vevő Sztarenki Pál rendező például az igen mellett érvelt, hiszen szerinte a színház célja éppen ez. Azonban azt is hangsúlyozta, hogy egy elgondolkodtató, tragikus, drámai darab is lehet szórakoztató, ha jól érzi magát közben valaki. Mások szerint viszont ami „ledöngöl” és fáj, az nem szórakoztató, mégis kell az agyunknak és lelkünknek. Kovács Olga színművész pedig valamiféle pozitív katarzist vár az előadástól, ami az energiaszintünket feltölti.
A közönség abban egyetértett, hogy némi pedagógiai célzat nélkül nincs jó előadás, ám nem jó, ha az direkt. Sztarenki szerint például minden jó műben, mint egy búvópatakban ott van a nevelő hatás. Érdekes kérdés volt az is, hogy vajon egy (számnévként és nem névelőként) előadás tud-e társadalmi változást előidézni. A többség szerint nem. Ahogy pedig a rendező tréfásan megfogalmazta: „nem, de igény lenne rá!”. Aztán Sztarenki Pált mégis meggyőzte néhány diák, mégpedig azzal az érvvel, ha forradalmat nem is indít el egy darab, ha sokan látják, elindíthat bizonyos folyamatokat, főleg meghatározott politikai rendszerekben vagy kisebbséggel kapcsolatos kérdések esetén.
Az ínyenc, mondhatni pikáns témák persze itt is a végére maradtak. Van-e helye trágárságnak és meztelenkedésnek a színpadon? Nos, a káromkodással kapcsolatban a többség úgy vélte, hogy ha funkciója van, és hitelessé teszi a darabot, akkor mindenképpen. A Portugál, vagy a Herner Ferike például elképzelhetetlen lett volna nélküle. A válaszokkal néhány ellenzőt sikerült is meggyőzni, akik átültek. A meztelenkedés nehéz ügy, hiszen a befogadás (tetszés/nem tetszés) ugyan a néző dolga, de a színésznek is joga van eldönteni, hogy vállalja-e vagy sem. Azzal sokan egyetértettek, hogy ha csak öncélú és megbotránkoztatást keltő célzattal van egy darabban, akkor az nem szerencsés. De végül is ez is része az életünknek, és sok jelenet hitelesebbé válhat általa.
A színház első interaktív vitaestje mindenképpen folytatásra érdemes, hiszen izgalmas és mélyen elgondolkodtató kérdések és válaszok merültek fel mind a szakma, mind a közönség oldaláról. Az sem lett volna rossz, ha az önkormányzattól is részt vett volna valaki a játékban, hiszen a fenntartónak mindig vannak elvárásai; ám egy játékban mindenki meggyőzhető.
Pánczél Petra
ZalaEgerszeg (lokálpatrióta hetilap), 2014. április 08.
