Minek, ha nem boldogít? - A Vőlegény bemutatója a Hevesiben
Pénzért sok mindent meg lehet kapni, az igazi szeretet történetesen nem tartozik közéjük. Ennek ellenére nem árt, ha tele a zsebünk, de legalábbis nem teljesen üres.
Ennél persze sokkal rétegzettebb Szép Ernő Vőlegény című színműve, amelynek a premierjét február 7-én, pénteken este hét órakor tartja a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház. Már a szereposztás ígéretes estéket jelez előre: családfőként Besenczi Árpádot fogjuk látni, a leányát Kovács Olga alakítja, de szerepel Mihály Péter, Barsi Márton, Pap Lujza, Ecsedi Erzsébet, Lőrinc Nikol, Wellmann György, Bellus Attila, Czegő Teréz is.
– Az emberi természet és az anyagiak. Mindig ugyanazok a problémák foglalkoztatják az embert, mindegy, milyen századot írunk – válaszolta kérdésemre Naszlady Éva rendező, amikor azt tudakoltam, mi adja az aktualitását a Vőlegénynek.
Szép Ernő, akit némely elemzők a színpadi és nyelvi abszurd műfaj előfutárának tartanak, 1919 után hosszabb időt töltött Bécsben, itt írta a Vőlegényt, amiben – csakúgy, mint legtöbb színpadi művében – hangsúlyt kap a nyelvi humor. A darabot 1922-ben mutatta be a Vígszínház Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Gombaszögi Ella és Csortos Gyula szereplésével.
Az 1884-ben született Szép Ernő annak ellenére halt meg szinte elfeledett íróként 1953-ban, hogy a Nyugat költőnemzedéke is befogadta a Hajdúságból Pestre újságírónak érkezett fiatalembert, Adyt legjobb barátai között tudhatta, s a színház világát meghódítva egyebek mellett olyan sikeres darabot jegyzett mint a Lila ákác. (Ezt 1990-ben láthatta a zalai közönség.) „A polgári élet egyre fokozódóbb képtelenségei formálódtak groteszk játékokká. Talán maga Szép Ernő sem érezte, ezekben a jelenetekben foglal el legkritikusabb magatartást kora fokozódó embertelenségével szemben.” – írta egyfelvonásosairól László Zoltán irodalomtörténész.
A bohém fővárosi életből gyakran utazott európai nagyvárosokba, többnyire élményt és szerelmet keresve-találva. A nevéhez fűződik a magyar irodalom egyik legmegindítóbb vallomása saját zsidóságáról.
A zalaegerszegi színpadra most először kerülő komédia eredetileg az 1910-es évek Budapestjét tárja elénk. Ebben a világban mindenki jobb életre, azaz több pénzre vágyik. Így aztán a szereplők a tisztesség és a szélhámosság határán egyensúlyoznak. Fox Rudi a hozományért venné feleségül Kornéliát. A lány apja a pénzért hazudik, húga pénzért gépel. Kornélia az egyetlen, akit nem érdekel a pénz: ő igazi, őszinte szerelemre és boldog házasságra vágyik. Hogy ki miként éri el a célját Naszlady Éva színész-rendező felfogásában, azt a színházban kell meglesnünk a következő hetekben.
A vendégrendező egyébként nem először dolgozik a Hevesi Sándor Színházban, a Scapin furfangjai és a Fafeye, a tengerész színre állítása is a nevéhez fűződik. Szép Ernő darabjaival pedig színésznőként találkozott már. Mint mondja, az egerszegi társulat insirálja őt, így számos darabötlete lenne. A társulat vezetőihez régi munkakapcsolat köti, még a József Attila Színházból.
A Vőlegény színre állításában díszlet és jelmeztervezőként Tihanyi Ildi segíti.
Arany Horváth Zsuzsa
2014. február 5.
