Made in Hungária-premier a Hevesi-színházban
Fenyő Miklós-Tasnádi István: Made in Hungária című musicaljét mutatja be a Hevesi Sándor Színház február 8-án, pénteken 19 órától, Méhes László rendezésében.
A Jászai-díjas rendező ismerős terepen mozog, hiszen ugyanezen darab több mint tíz évig volt műsoron a József Attila Színházban, ugyancsak az ő rendezésében. Sőt, ott született meg az azóta számos feldolgozást megért produkció.
- Léner Péter igazgató ötlete volt, hogy a Fenyő-dalokból színpadra kellene állítani egy musicalt, ő találta meg a témához Tasnádi István írót, s ő is kért fel engem a rendezésre - avat be a darab születésébe.
A történet a hatvanas években játszódik, amikor a Fenyő család disszidált, majd hazatért. A fiatal Mikibe (a történetben Ricky) mélyen beleívódott mindaz, ami egy tizenévesnek Amerikát jelentheti: a rágó, a Marlboro, a hawaii ing és mindenekelőtt a rock and roll. Zenekart alapított Angyalföldön, létrejött a Hungária...
Méhes László 1961-ben született, tehát kisgyermek volt akkoriban.
- Érdekes módon mégis vannak emlékeim - reflektál a rendező. - Inkább hangulatok, érzelmek ezek, amelyek egyre élőbbé váltak, amikor elkezdtem foglalkozni a darabbal. Kisgyerekként is elraktározódott bennem, hogy a szüleim lehalkították a hangjukat bizonyos témáknál, hogy a közbeszédben, az emberi viszonyokban sokféle elfojtás lappangot. Később persze rengeteget olvastam is erről az időszakról.
- Az egerszegi rendezés miként viszonyul a budapesti produkcióhoz?
- Nem mindig szerencsés, ha az ember kétszer rendez egy darabot, de ebben az esetben szívesen vállaltam. Egyfelől, mert zseniálisnak tartom Fenyő Miklós életművét, másrészt mert olyan irodalmi alapanyag áll rendelkezésre, ami musical-ek esetében ritkaság. Itt valós, hús-vér emberek küzdenek egy igazi történetben. Az egerszegi produkció gyökereiben, szerkezetében és irányaiban nem tér el a korábbitól, hiszen ma sem gondolok mást a történetről. Mégsem ugyanaz, hiszen tíz évvel idősebb vagyok és új emberekkel dolgozom, akiknek más a személyisége, s más ötletekkel állnak elő.
S hogy kik ők? A főbb szerepeket Gulyás Hermann Sándor (Ricky), Hertelendy Attila (Jerry Lee Lewis), Barsi Márton (Rudi, a cukrász), Bot Gábor ( Röné, a csókkirály), Katona Kornél (Csipu), Andics Tibor (Bigali elvtárs), György János (rendőr), Foki Veronika - Tánczos Adrienn (Vera), Misurák Tünde (Marina), Mester Edit (anya), Farkas Ignác (apa) alakítja.
- A néző úgy érezheti, a '60-as évek kliséi már olyan lelakottak, hogy kérdés, lehet-e még erről érvényeset mondani...
- A fiatalságról, a szerelemről, a barátságról és az árulásról mindig van mondanivalója a színháznak, a világirodalom ezeket a témákat járja körül ezer éve. A lényeg nálunk is ezen van, s nem a hatvanas évek korrajzán.
A darabban élő zene szól, helyi erők jóvoltából. Új díszlet és jelmez készült (tervező Rózsa István és Horváth Kata), s új a koreográfia is (Kispál Anita).
A történetből 2009-ben film is született, Szabó Kimmel Tamás és Fenyő Iván főszereplésével. Méhes László e munkában is részt vett, a táncos és zenei betéteknél töltött be konzultánsi szerepet.
Méhes László két évvel ezelőtt már rendezett Zalaegerszegen, tavaly májustól pedig a révkomáromi Jókai-színház főrendezői posztját tölti be. Korábbi munkakapcsolatai vezették oda, s mint elmondja, nagyon jó közösségre lelt, büszke rá, hogy hozzájuk tartozhat. Ám a színházak anyagi helyzete Szlovákiában sem rózsás, ugyanolyan iszapbirkózás, levegő után kapkodás jellemzi a helyzetet, mint nálunk.
Magyar Hajnalka
