Emlékezés Ruszt József színházalapító, rendezőre
uszt József Kossuth- és Jászai-díjas rendezőre, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapítójára, a társulat örökös tagjára emlékeztek július 4-i születésnapja alkalmából a Dél Hercegnője lakóház falán lévő emléktáblánál.
A színházi rendező 2005-ben hunyt el Zalaegerszegen; utolsó lakóhelyének homlokzatára 2006-ban került ki az őt ábrázoló emléktábla, mely Béres János szobrászművész alkotása. A mostani ünnepséget a Dél Hercegnője társasház lakói szervezték, Matyéka István vezetésével. A jeles színházi szakember szellemiségét, életpályáját Verebes István Jászai Mari-díjas színész, rendező elevenítette fel. Utalva arra: nem is az a fontos, hogy ma lenne 87 esztendős, sokkal inkább a hazai színházkultúrában, színházi életben betöltött megkerülhetetlen szerepe. Verebes hozzátette: ő maga soha nem dolgozott együtt Ruszttal, mindössze talán háromszor találkozott és beszélt vele életében, viszont ösztönösen, majd tudatosan figyelte munkásságát. Életműve számára azért fontos, mert sok mindenben megerősítette. Társulatteremtő volt, nyughatatlan ember. Sok helyen alapított közösségeket, melyek tagjai a mai napig is rangos, jelentős színházi személyiségek.
Verebes István kiemelte az 1960-as években fénykorát élő fővárosi Egyetemi Színpad szerepét, mely a legprogresszívebb művészeti közeg volt akkoriban. Mint mondta, ő maga is sokat járt oda. Ez volt az éltetője a független szellemi éltnek, és a magyar színházi világ jelesei játszottak ott. Ruszt, korának egyik legnagyobb pedagógusa is volt, ennek ellenére a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nem taníthatott, az előítéletek miatt. A hagyományos értelemben véve nem színészeket nevelt, hanem színészeket teremtett. Egyfajta „rituálé-színházat” csinált; emelkedett állapotú előadásokat hozott létre, és képes volt a borzalmakat is emelkedetté tenni – fogalmazott.
Hozzátette: nem utolsó sorban az egyik legműveltebb színházi művészt tisztelhetjük benne; rengeteget olvasott, és ezt a tudást, valamint a zenét és a szakralitást mindig beépítette az előadásaiba.
Az emlékező beszédet követően a polgármesteri hivatal, a Színházbarát Kör, a Dél Hercegnője társasház, valamint a Hevesi Sándor Színház képviselői koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. Ruszt József úttörő szerepet vállalt a zalaegerszegi színház megalapításában. 1982-től 1984-ig volt a Hevesi Sándor Színház megbízott igazgatója és művészeti vezetője. Az új színházépület első előadása az általa rendezett „Az ember tragédiája” című Madách-mű volt. Rendezőként modern elveket követett; a klasszikus darabokat is új rendezői felfogásban állította színpadra. Előadásai sokszor meghökkentők voltak, vitákat váltottak ki. Komoly feladatának tartotta a színházi nevelést, hogy értő közönsége legyen a színházaknak; épp ezért rendszeresek voltak a beavató színházi előadások.
A rendező 2000-ben visszaköltözött Zala megyébe, 2004-ben már nagybetegen ismét megrendezte a Hevesi Sándor Színházban „Az ember tragédiáját”. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2005 nyarán a Zala Megyei Kórházban hunyt el. Sírja a Göcseji úti köztemetőben található.
Pánczél Petra
2024. július 04.
