Az élet nem habostorta, Pelikán
Pénteken este hét órakor a félmúlttól nevetve szabaduló szatíra költözik a Hevesi Sándor Színház színpadára. Az 1969-ben Bacsó Péter rendező által forgatott, majd egy évtizedig betiltott A tanú című filmből Hamvai Kornél készített színpadi átiratot 2012-ben a Thália Színház számára, Zalaegerszegen Böhm György rendezésében láthatja a közönség.
A mű valójában szatíra, amiről a következőt kell tudnunk: „A valóság komikus-ironikus ábrázolására törekszik. Ábrázolási módszerei között szerepel az arányok megváltoztatása, a kicsinyítés, a nagyítás, a túlzás. A bemutatott helyzet vagy ember komoly, a történet, illetve a körülmények összessége viszont groteszk vagy abszurd, és ez a kettősség komikus-ironikus hatást eredményez.”
– Ezt a változatot 2017-ben már rendeztem az Újszegedi Szabadtéri Színpadon, de ígérem, a mostani változat semmilyen módon nem fog hasonlítani az akkorira – vallja Böhm György rendező. – Ennek több oka is van, egyrészt a zárt helyszín, másrészt a szereposztás, hiszen most más színészek játsszák a szerepeket, és hitvallásom, hogy a színházban a színész a legfontosabb. És ez az előadás remek színészekkel kerül színpadra.
– A közönség előtt régi, kedves ismerőseink Pelikán József gátőr, Virág elvtárs, Bástya elvtárs és a többiek ezúttal a Hevesi Sándor Színház színpadán születnek újjá. Mivel az élet nem habostorta, a nemzetközi helyzet is egyre fokozódik, ráadásul Bástya elvtársat és többi szeretett vezetőnket gaz erők újra meg akarják gyilkolni - egyre nagyobb szükség mutatkozik egy hiteles tanúra: Pelikán József gátőrre. 1949-et írunk. Az emberek büszkén, csillogó szemmel tekintenek a jövőbe. Új világ épül, ahol már végre minden jó lesz. Pelikán tisztességes és elkötelezett párttag, erős a hite, egyetért és áldozatot vállal az ügyért. Az események menete felgyorsulóban, határ a csillagos ég. Még bölcs vezérünk, Bástya elvtárs, a forradalmi igazság letéteményese is elfárad néha: “Tréfásan azt szoktam mondani, hogy én is ember vagyok.” – folytatta a rendező.
A darab filmes technikával dolgozik, a váltásokat azonban nem könnyű megvalósítani, különösen úgy, hogy az adaptáció forgószínpadra készült, és a zalaegerszegi színházban egyelőre még nincs ilyen technika.– A jelenetváltások gyors lebonyolításához a kor meghatározó dalait használtam. Az előadásban többek között elhangzik: Mint a mókus fenn a fán, A párttal, a néppel egy az utunk, Van egy kis Csepelem, Pityunak nevezem, Tiéd ez az ország. Valamint az első felvonás zárásaként Dunajevszkij: Szabad szél című operettjének fináléja – tájékoztatott Böhm György.
A színpadon természetesen elhangoznak azok a mára már szállóigékké vált mondatok, amelyek előkerülnek mindennapi életünkben is: „Én ideológiailag nem vagyok elég képzett, Az a gyanús, ami nem gyanús, Tudja, Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit, Én csak azt mondom, Pelikán elvtárs, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, Az élet nem habostorta, Pelikán Ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség, Bástya elvtárs: (a felkínált citromba harap) Mi ez? Pelikán: Narancs. Bástya elvtárs: Narancs?! Pelikán: Az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk.”
– A darab bemutatásának ötlete a Cigánykerék című musical tavalyi próbái alatt merült fel. A próbák közben jobban megismertem a színészeket, és kiderült, hogy A tanú című művet kiválóan ki lehet osztani. Pelikán József gátőrt Kiss Ernő játssza, partnerei: Virág elvtársként Besenczi Árpád, Bástya elvtársként Farkas Ignác, valamint Urházy Gábor László, Baj László, Kovács Virág, Hertelendy Attila, Debrei Zsuzsanna, Mihály Péter, Szakály Aurél, Farkas Gergő. A zenei vezető Máriás Zsolt, a díszletet Túri Erzsébet, a jelmezeket Kemenesi Tünde tervezte, a koreográfus Bakó Gábor- zárta szavait a rendező.
Arany Horváth Zsuzsa
2022.Sszeptember 30.
