Sikeres nagyoperett a Hevesi Sándor Színház repertoárján
Tagadhatatlan, hogy a szerelmi bonyodalomról szóló (többségében pozitív végkifejlettel záruló) operett-előadások nívóját, az események fő vonulatát képviselő prózai színpadi előadás (verbális és nonverbális kommunikáció) színvonala mellett, a kísérő dal- és táncbetétek minőségi kivitelezése határozza meg.
Egyértelműen e tényezők együtthatásának érvényesítése vezérelte a zalai színház vezetését is, amikor a darabot - másfél évtized elmúltával - ismételten a színház műsorára tűzve, Böhm Györgyöt kérte fel annak színpadra állítására.
A rendező koncepciójában - nyilvánvalóan a történet közismertségének okán is - megtartotta a cselekmény vezérfonalát, ugyanakkor több elemmel aktualizálva, törekedett a közismert operett egyediségének megteremtésére. A Csókos asszony egerszegi előadása is földrajzilag behatárolható szereplőkkel és helyszíneken, Pünkösdi Kató és Dorozsmai Pista egymás iránti szerelmi érzésének középpontba állításával, a budapesti Józsefvárosban, illetve a Bajza utcában játszódik. Kettejük idillikusnak tűnő kapcsolata azonban kitérőkkel teljesedik be, miután Dorozsmai Pista „félrelépését” követően, külön-külön indíttatásból ugyan, mindketten részesülnek a Bajza utcai palota „vendégszeretetében”, a színpadi sikert elért, ünnepelt színésznő és vőlegénye azonban a Józsefváros miliőjében találja meg végső boldogságát. A kulcsszereplőkön kívül megjelennek a darab karakterisztikus figurái: Tarpataky báró, Ibolya Ede, Hunyadiné, Rica-Maca, Kubanek hentes, elhangzanak a legalábbis egy korosztály számára jól ismert - Mi muzsikus lelkek, Van a Bajza utca sarkán egy kis palota, Láttad-e már Budapestet éjjel, Éjjel az omnibusz tetején - örökzöld slágerek, amelyek bármilyen rendezői koncepció kihagyhatatlan kellékei.
A darab tradicionális értelmezésének nem mond ellent, hogy Böhm György rendező sajátosan átigazította az operett szövegének szerkezetét és tartalmát. A változtatás dramaturgiai irányát jelzi, hogy a rendező két felvonásban (összességében három képben) állította színre a történetet. Böhm felfogásában érezhetően hangsúlyos szerepet szánt az egyes karakterek megjelenítésének. Mindenképpen érdemes odafigyelnünk az „összetartozó” szereppárok: báró Tarpataky-Pünkösdi Kató, Dorozsmai Pista-Pünkösdi Kató, Ibolya Ede-Rica-Maca, Kubanek hentes-Hunyadiné kettősének teljesítményére.
Böhm György rendezése az operett klasszikus átértelmezésére vonatkozóan elsősorban a prózai szöveg változtatásában érhető tetten, amennyiben annak eredeti formáját, az előadás aktualitásához igazított poénokkal modernizálta.
A színészi alakítások között kiemelhető Foki Veronika (Pünkösdi Katóka) professzionális alakítása, akinek színpadi játéka, énekhangban és szerepformálásban a primadonna hiteles figuráját teremtette meg.
Elsősorban énekbeli teljesítménye okán megkérdőjelezhetetlen Bot Gábor (Dorozsmai Pista) szerepformálásának hitelessége. Hertelendy Attila Ibolya Ede, Ecsedi Erzsébet Hunyadiné és Pap Lujza Rica-Maca alakjában nyújtott kiváló teljesítményt. A Kubanek hentes figuráját alakító. Besenczi Árpád profi módon, szóban és testbeszéddel könnyedén jelenítette meg a rászabott színpadi szerepet. Bellus Attila (báró Tarpataky szerepében) nem igazán az énekszámok előadásával, sokkal inkább elegánsan „visszafogott” prózai játékával járult hozzá az előadás sikeréhez.
A karakteres színészi teljesítményekkel egyetemben elismerőleg szólhatunk a díszletet tervező Túri Erzsébet, valamint a jelmeztervező Kemenesi Tünde rendezői koncepcióhoz illeszkedő igényes munkájáról.
A Hevesi Sándor Színház társulatának klasszikus operett műfajban nyújtott bemutatója, minden bizonnyal hozzájárult a műfaj iránt fogékony, színházbarát nézők szórakoztatásához.
Szemes Béla
2015. február 24.
