Lehet-e valódi igazság az „őrült igaza”?
Eredetileg rádiós pályázatra íródott Krusovszky Dénes Üveganya című műve, amelyet a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház szeptemer 7-én a Vidéki Színházak Fesztiválján ad elő a Tháliában. “A legnagyobb kihívás képviselni annak az embernek az igazát, akiről mindenki úgy véli, őrült, miközben csak másként gondolkodik a világról” – mondta el a főszereplő, Bellus Attila.
A darab a Magyar Rádió 2010-es drámaíró pályázatára készült, ennek nyomán elsőként rádiójátékként, illetve felolvasó formáció közvetítésében hallhatta a közönség. A szöveget Madák Zsuzsanna, a teátrum dramaturgja ajánlotta a színház vezetőségének figyelmébe, amit végül Sztrarenki Pál rendező állított színpadra, és ezév februárjában mutatta be a társulat.
A tragikomikus játék műfajmegjelöléssel illetett darab egy férfi történetébe vezeti be a közönséget, aki a ’90-es évek elején rosszul dönt: egy vállalkozásban tulajdonrészt vásárolva csalási ügybe keveredik, és mindent magára vállalva börtönbe kerül. Onnan visszatérve a családjára – feleségére, gyermekeire már nem számíthat – egyedül édesanyja tart ki mellette. Ő azonban meghal: a nézők itt léphetnek bele a történetbe, és ismerkedhetnek meg a temetésre készülő szereplők saját nézőpontjaival.
„Mindenképpen nagyon-nagy kihívás Krammer alakját megformálni: a személye közel áll hozzám, mégis nehéz képviselni annak az embernek az igazságát, akiről mindenki úgy véli őrült” – jegyezte meg Bellus Attila, az előadás főszereplője, aki azonban másként gondol az általa játszott karakterre: „Krammer nem őrült. A viselkedése egyfajta túlélési stratégia, egy eltérő világkép nyoma,ami a külvilágtól való elszigeteltségéből ered. A nagy feladat bemutatni a valódi és a mások által értelmezett arcát, anélkül, hogy bolondot játszanék a színpadon” – magyarázta a zalaegerszegi társulat színésze.
Az előadás egyik fontos dramaturgiai fogása, hogy a közönség elsőként a Krammer körében élő emberek nézőpontjaival találkozik, és mivel a főszereplő késleltetve jelenik meg a színen, a nézőnek fel kell tenni a kérdést, hogy valóban egy őrült férfival áll-e szemben.
„Érdekes eleme a műnek, hogy ki miképpen látja a másikat: a többség a főszereplőt furcsának, netán bolondnak tartja. Ezért amikor a néző először találkozik vele, kap valakit, akiről a tapasztalatai alapján el kell döntenie: hogyan viszonyul hozzá ezután. A közönségnek izgalmas, de nem idegen helyzet: az életben számtalanszor történik meg, hogy a valódi találkozás előtt véleményt formálunk valakiről” – hangsúlyozta Bellus Attila, aki elmondása szerint lelkesedéssel készült a fővárosi fesztiválon való fellépésre, hiszen május óta először játssza majd a társulat újra a darabot. „A közönség mindenhol közönség, bármelyik színpadon állva kihívás és megmérettetés eléjük lépni, így a kevésbé ismeretlen helyszíntől nem tartok. Azt viszont örömmel várom, hogy szakmai nézőket is felfedezzek a sorok között, hiszen mindig nagy öröm, ha színészkollégák is megnézik az előadást, akik a legkisebb nüanszokra, legrejtettebb üzenetekre is fogékonyak” – fejtette ki a színművész.
Horváth Anna
2013.09.07
