„ÉVATÁR” – A KÉT ÉVA BIRODALMÁBAN

Két Éva birodalma a Hevesi Sándor színház fodrásztára, amit egymás közt csak Évatárnak hívnak!

evatar 

A tárvezető Tubolyné Kocsis Évával és fodrász kolléganőjével, Boronyákné Tamás Évával, színpadi kiszolgáló munkatársakkal, akiknek a munkájától is függ egy-egy darab sikere, a csupa tükör műhelyükben találkozunk. Azt nem tudom, hogy a színházban szakmai előírás-e, hogy a fodrászatnak a színpad bejáratával szemben kell-e lennie, de az egerszegi Hevesiben ez így van. A fodrásztár központi helyet foglal el, a színpadról ide szalad be mindenki, ha valamit igazítania kell magán...

– Meg itt lehet mindig nasizni, inni valamit! Megesszük a ropijukat, a süteményüket, mert olyan aranyosak, hogy mindig hoznak valamit – mondja Magyar Cecília, aki török háremhölgyet játszik a Zrínyi 1566 című rock musicalben, amelynek az előadására készülnek, a fodrászok most varázsolják „háremhölgyesre” Cecília a haját.

A két Éva egy pillanatra sem állhat meg ezekben a percekben. A táncos lányok hajába póthajakat, szalagokat varázsolnak, masnikat kötnek a copfok végére, igazítják olyanra, amilyent a török korban hordhattak a fiatal lányok, asszonyok. Illetve, amilyent ebbe a darabba beleálmodott Molnár Gabriella jelmeztervező.

– Általában, már az elején elmondja a rendező és a jelmeztervező, hogy milyennek képzelik a szereplőket, s ez kiterjed a hajviseletre is. Van anyagbeszerzőnk, aki megvásárolja a szükséges holmikat, mi pedig igyekszünk megvalósítani az elképzeléseket. Hogy ez mennyire sikerült az az első jelmezes és maszkos próbán derül ki, aztán jönnek a finom igazítások. A Zrínyi egy középkori darab, elsősorban a hölgyek hajával van benne több dolgunk. A két nagyasszony, Zrínyi felsége, akit Debrei Zsuzsanna alakít és Nádasdy nádor özvegye, akit Jurina Beáta játszik parókát visel. A parókákat is olyanra kellett fésülni, hogy korhűk, s látványosak legyenek, mutassanak a néző számára – mondja Kocsis Éva, majd elővesz egy szerkezetet, az úgynevezett fafejtartót, amit az asztal szélére erősít, s annak szárára húzza rá a fafejet, amire a paróka kerül, hogy kialakíthassa az ide tervezett hajkölteményt.-A táncos lányok esetében most jól jönne a hosszú haj, nem kellene pót hajat használni – mondom, de azonnal rám cáfolnak.

– Nekem hosszú hajam van, de ebbe is fontam póthajat, hogy erősebb, mutatósabb legyen – mutatja Győrfi Cintia a copfját, közben azonban egy kis malőr történik, elszakadt a tükör előtt ülő lány hajába kerülő póthaj felerősítő gumija.

Semmi gond, húzz rá egy másikat, ami ezen az előadáson jó lesz, aztán majd rávarrjuk a következő előadásra a rögzítő gumit – mondja társának Éva. – Nem kell kétségbe esni, inkább azonnal megoldani a problémát. Itt nincs idő azon sopánkodni, ha valami elromlik...

– Vállalkozóként dolgoztam, sőt még most is besegítek a volt munkahelyemen, de az itteni munka egészen más, mint a fodrászüzletbeli tennivaló. Azt is mondhatnám, hogy ide akár az utcáról is bekerülhet valaki, mert mindent elölről kell megtanulnia. Itt nem az számít, hogy az ember ismeri-e az aktuális frizura divatot, mert lehet, hogy az 1800-as évekbe kell visszamennünk, vagy mint most, a török korba. Harmadik évadomat dolgozom a színházban, de még mindig kell kérdeznem az Évától, mert rendre felmerülnek új megoldandó dolgok – árulja el a fiatalabb Éva.

– Eredetileg nem is fodrásznak készültem, építőipari szakközépiskolába jártam, aztán egy évet irodában is dolgoztam, de rájöttem, hogy a számok nem érdekelnek, s beiratkoztam fodrász tanulónak. Nem sokkal az színház alapítása után kerültem ide, a legendás Kottán Évához, az akkori fodrásztár vezető mellé. Akkoriban dolgoztunk a városi művelődési központban is, meg az ifjúsági házban, mert ott is voltak előadások. Valóban úgy van, ahogy az Évi mondja, itt egészen más tudás kell, mint egy fodrászszalonban. A rendező és a jelmeztervező elképzeléseit kell valóra váltani, az adott korba helyezett darab szereplőinél. A színészek saját haját kell úgy alakítani, ahogy a darab kívánja, dolgozunk póthajjal, parókával, bajusszal, barkóval. Ebben a darabban is vannak bajuszok, de a fiuk nagyon ügyesek, már fel tudják rakni magukra ezeket a kiegészítőket. Persze, vannak nekünk is fodrásztörténeti ismeretinek – mondja a tárvezető és az egyik szekrényből előveszi a salátává forgatott hajtörténeti gyűjtemény köteteket, az egyik az 1960-as hajdivatnál nyílik ki, s rácsodálkozunk hogyan néztünk ki akkor, mi férfiak, pedig ez nem is volt olyan régen...Felkerül Zrínyiné és Nádasdiné nagyasszonyok fejére a paróka, majd a főkötő. A paróka alá rögzítő szalag kerül, s jön a hajcsatos rögzítés, ami ebben az esetben és a póthajak felrakásnál is okozhat némi fájdalmat, még akkor is, ha a fodrászok nagyon vigyáznak.

– Mozognak, táncolnak ezekkel a szereplők, Hertelendy Attilának az egyik darabban egy magas, toronyszerű parókája volt, s azt úgy kellett rögzíteni, hogy bukfencezhessen is benne. Hogy lekopogjam, eddig nagyobb malőr, hogy például leesett volna valami a fejről a színpadon nem történt.Urházy Gábor László aki „magyar” janicsárt játszik a darabban, ahhoz kér segítséget, hogy a feje tetején a kis farkat kössék át szalaggal, a farok a saját haja. Szinte a darab kezdésekor lép a fodrásztárba Sasvári Sándor, Jászai-díjas színművész, aki Zrínyi grófot alakítja. Szép, hosszú, ősz haját maga igazítja, s ide éppen csak beköszön, de azért a fodrászlányok kérnek vele egy fotót. Kocsis Éva nem állja meg, hogy egy tincsét meg nem igazítsa. Vérében van, hogy a színészen ne legyen semmilyen hiba, amikor a közönség elé lép...

Győrffy István 

2019. december 7.

Zalai Hírlap