Rómeó és Júlia
Shakespeare - tragédia
Fordította: Mészöly Dezső
Előadás moderátorral
„A szép Verona tárul itt elénk”
„… mi fény tör át az ablakon?”
„Robogjatok parázspatájú mének..”
„Szerelmem könnyű szárnyán szálltam én.”
Szerelem, katarzis, halál, bűn, megbocsátás, bosszú, örökérvényűség.
Kérdések, válaszok a veronai szerelmesek történetében.
Szereposztás:
Rómeó, Montague fia – Zsíros Viktor
Mercutio, a Herceg rokona, Rómeó barátja – Katona Kornél
Benvolió, Montague unokaöccse – Kováts Dóra
Tybalt, Capuletné unokaöccse – Spisák István
Lőrinc barát, franciskánus – György János
Capuletné – Lupaneszku Vivien
Julia, Capuleték lánya – Csávás Dóra
Dajka, Júlia dajkája – Lőrincz Nikol
Péter – Ferencz András
Patikárius – Lupaneszku Vivien
Koreográfus – Stefán Gábor
A rendező munkatársa – Ferencz András
Rendező és moderátor – Tompagábor Kornél
Bemutató: 2010. október 21.
Valószínűsíthető keletkezési idő: 1594 – 1596 között.
A nagy tragédiák közé tartozik (az életmű jellemző műfajai a tragédián kívül: királydrámák, vígjátékok, regényes színművek).
Első nyomtatott kiadása: 1597.
A második kiadás a hitelesebb, bővebb változat: 1599. A későbbi kiadások alapjául is ez szolgál.
A téma (a baljós szerelmesek történetének) korábbi felbukkanása a világirodalomban:
- Xenophón / i.e. 4. század/
- Dante: Isteni színjáték című műve (Purgatórium, 6. 106.) Montecchi és Capelletti család viszálya
- Luigi de Porto: A két nemes szerető története / kb. 1524 / Romeo és Giuiletta
- William Painter: A gyönyör palotája / 1565 – 67
- Arthur Brooke: Romeus és Júlia tragikus története / 1562 / Ez Shakespeare fő forrása.
A színpadon a dráma gyors, folyamatos fejlődése magával ragadja a nézőt. Minden eseményt, történést Romeo és Júlia szerelméhez viszonyít, aköré épít fel. Így válik egységes egésszé a mű, sokszínűsége, vígjátéki és tragikus elemeinek sajátos kettőségében.
(Szenczi Miklós jegyzeteiből)
