A macsóság időtlensége
Hosszú idő telt el a gramofonos zenehallgatástól az elektro-diszkóig, a villanóporos vakuk fényétől a stroboszkópig. Az emberi jellem eközben mintha mit sem változott volna: a macsó macsó marad, a lányok a fiúkról csacsognak, a féltékenység undok tetteket szül, a megvert nő meg tűr.
Egy misztikus krimire emlékeztető jelenettel indul a Hevesi Sándor Színház néhány hete bemutatott előadása, a Liliom. Molnár Ferenc világsikerű „külvárosi legendáját” Mihály Péter, a társulat színésze rendezte. Egy férfi fekszik előttünk, mellkasában késsel, körülötte rendőrök, majd mentősök. Újraélesztés indul. Közben a megszúrt férfi felkel; a lélek elhagyja a testet. A színpad is kettéoszlik. Kisebb felében – az egész előadás alatt – tovább zajlik az újraélesztés; belassult, szaggatott mozdulatokat látunk. A másik részben megelevenedik a múlt: Liliom (Urházy Gábor László) és Juli (Kátai Kinga) tragikus szerelmi története.
Alapvetően nem egy nagy sztori ez az egész. Ismerős szituációk, ismerős karakterek. Nincsenek benne filozofikus mélységek, sem elgondolkodtató párbeszédek. Nincs nyomasztó drámaiság, sem harsány röhögést gerjesztő tréfás elemek. Mitől színház ez? – vetődhet fel a kérdés. Hát, pont a korszakokon átívelő hétköznapiság koncentrált, és tragikus végkifejletű ábrázolásától. Hogy a cselédlányok szerelemről ábrándoznak, hogy a féltékeny diszkó tulajdonos, Muskátné (Debrei Zsuzsanna) személyében egy dörzsölt és bosszúálló perszónát ismerhetünk meg. A fényképész család Hollundernéje (Czegő Teréz), pedig fia (Bellus Attila) betegsége miatt érzett keserűségében csak zsörtölődni bír, és mindig ugyanazt hajtogatja. Az öntelt macsó, nevezetesen Liliom, meg nem tudja kezelni, ha tényleg szerelmes lesz. Felesége sír a nélkülözés miatt, ő meg megüti, mert a nőnek igaza van, s mert maga sem bírja elviselni sem azt, hogy szerelmes, sem azt, hogy nem képes gondoskodni a várandós asszonyról. (Mestersége nincs, házmester meg nem akar lenni.) Juli persze tűr, mint általában a megalázott nők (nem is fájt az az ütés). A fenti karakter-kliséket szépen hozzák is a szereplők. A férj végül egy sikertelen rablási kísérlet után, végső elkeseredésében öngyilkos lesz.
Talán a legnagyobb átalakuláson Juli barátnője, Mari (Madák Zsuzsanna) megy át; de ő is csak a pénz miatt. Férje Hugó (Szakály Aurél) menet közben új állást kap. Már nem hordár, hanem kaszinós (vastag borravalóval), majd tulajdonos lesz. Pedig mindvégig olyan szerencsétlennek látszik; de hát gyakran pont azok lépnek nagyot előre, akikről a legkevésbé gondolná az ember.
A rendező nagyon látványos díszletekkel és a mai divatot idéző jelmezekkel erősített rá a történetre. Sőt, igazából nem is az alapsztori, hanem a látvány összetettsége késztette gondolkodásra a nézőt. Mihály Péter Liliomja ugyanis nem kikiáltó a Liget vurstlijában, hanem egy menő lemezlovas a Liget nevű dizsiben. Napjainkat idézi mindez, de mégsem. Hiszen közben szól a gramofon, és a fényképezés történetét is megidéző stúdiólakásban járunk, ahol még villanóporos vakuval dolgoznak. Egy hidat látunk tehát a múlt és a jelen között, mert végül is tök mindegy, hogy melyik korban macsó Liliom.
A végén úgy is el kell számolni isten detektívjei előtt. Mert ahogy a részeges Ficsúr (Farkas Ignác), Liliom cimborája is megmondta: a rongyosoknak a túlvilág is rendőri hivatal, csak egy másik kerület. (Mennyország csak az uraknak jár.) Be kell vallani, meg kell bánni mindent, a tisztulás reményében. De a daccal és a macsókkal még az angyali detektíveknek sincs könnyű dolguk. Hiába tudják – és sejtjük mi is –, hogy Liliom valójában érző lélek (ezt látjuk is abban a meghitt jelenetben, mikor a testből kilépő lelke elköszön Julitól); nem tud/akar kikeveredni a rossz férj szerepből. Nincs megbánás, helyette 16 év tisztítótűz. Aztán egy napra újra visszatérhet az élők közé, hogy valami jót cselekedjen azóta éppen tizenhat évessé cseperedett lánya előtt. Persze, hogy elszúrja! Érzékeny pillanatában megint üt...ezúttal a lányát, Lujzát (Kováts Dóra). De láss csodát, az ütésnek csak hangja van, fájni nem fáj. Inkább mintha csók lett volna. E ponton az anya is a szerelmére gondol, hiszen ezt már ő is átélte egyszer.
Molnár Ferenc története azért lehet máig népszerű, mert túllép az életen (illetve a halálon) és a mese a másvilágon is folytatódik. Mert addig nincs igazi vég, amíg emlékeznek rád. S az emlék előhívása miatt talán mégsem sikerült annyira rosszul Liliom utolsó földi látogatása.
Ja, az újraélesztés nyilván nem sikerült, a halál beálltát precízen rögzítették. A mentősök és a rendőrök levonultak a színről...immár normális tempóban.
Pánczél Petra
2017. március 27.
