Peter: egyszemélyes darab középiskolásoknak
Úgy bevonódtunk, ahogy azt kell. Tanakodtunk, továbbgondoltunk, kiegészítettünk. A premier előtt felnőtt közönségnek játszva kínálták az alkotók a Hevesi Sándor Színház új ifjúsági darabját.
Egy nem várt konfliktusnak köszönhetően, azt hiszem, ma már azok is tudják, hogy a zalaegerszegi színházban évek óta valami izgalmas zajlik, akik nincsenek közeli kapcsolatban a teátrumi művészettel. Mert nem véletlen, hogy míg a Kövek című darab heves indulatokat váltott ki, a többszörös nyílt eszmecsere után már a beavató beavatójára is alig férünk be a próbaterembe.
Ahol szerdától a Peter című, középiskolásoknak szánt drámát játsszák. A színházi nevelési előadás érzékenyen kérdez rá az élet értelmére és a felnőtté válás nehézségeire. A történetet Madák Zsuzsanna dramaturgnak és ebben az esetben rendezőnek köszönhetjük. És néhány skandináv szálnak, amik arra hivatottak, hogy megmutassák, milyen is egy Y vagy Z generációs fiatalnak kibújnia a kipárnázott felnőttvilág óvó-védő vánkosai, takarói alól. Mi, felnőttek hétfőn este pedig saját gesztusainkkal szembesülhettünk: mi lesz, ha túlszeretünk, túlóvunk, túlkövetelünk. Nem elég, hogy alapjáraton is meg kell küzdeni a gyerekeknek az önmagukra ébredéssel, kezdeniük valamit a tehetségükkel, vagy épp annak hiányával, a gyámoltalansággal, a rengeteg kérdéssel, amit a világ figyelésekor fogalmaznak, még az értetlen szülők, tanárok is hátráltatják őket, ahelyett, hogy csak figyelnének, észrevétlen terelnének.
Az egyszemélyes darab - amely Mihály Péter színművész vállát nyomja - Peterje 25 éves, de az anyukája által szervezett szülinapja pont úgy néz ki, mintha ötéves lenne.
Nem csoda, hogy Peter nem találja a helyét a világban. Elköltözik a szüleitől, távollévő sikeres bátyja lakásában húzza meg magát. Egyedüllétre és egy kis időre van szüksége. Kutatja az eltűnt összefüggéseket, listákat ír arról, hogy mivel rendelkezik, mivel nem rendelkezik, milyen tárgyra van tulajdonképpen szüksége, miért volt annyira oda kiskorában, mik azok a dolgok, amelyek kiborítják. Megpróbál válaszokat keresni, mi végre is van a világon. Videóüzeneteket készít barátjának. Ezeken az üzeneteken keresztül ismerkedünk meg Peterrel, a családjával, „barátaival" és új kapcsolataival. Közben végig arra gondolunk, tényleg, mi is az életünk fontossági sorrendje. Kik hátráltatnak, kik támogatnak abban, hogy olyan vagy ne olyan kismadarak legyünk, akik elfelejtettek repülni. Ki Pán Péter, ki Hook kapitány. (Ezt nem magyarázhatom, muszáj nézni.)
A Tantermi Deszka „házhoz", azaz iskolákba is elmegy. A színházi előadást interaktív játékokkal szakítják meg, hogy az osztályközösséggel közösen gondolkodjanak azokról a kérdésekről, amelyeket a történet szereplője, Peter körüljár.
Arany Horváth Zsuzsa
2016. január 27.
