Magára terítette Marszüász bőrét
Az üveganya miatt jött. Első drámáját ugyanis ezen a címen itt Zalában mutatták be először az országban. A Hevesi Sándor Színház dramaturgjának, rendezőjének jó szemét dicséri. Ez alkalomból váltottunk szót Krusovszky Dénessel. Aki fiatal kora ellenére nemzedékének egyik legelismertebb lírikusa.
- Örültem, hogy bemutatták a darabomat Zalaegerszegen. Zavarbaejtő helyzet, de jó értelemben véve. Meglepett, hogy jelentkeztek a színpadra állítás szándékával, megtisztelő - mondta. - Más a rádiójáték, más a felolvasószínházi változat, hiszen mindkettőt átélhettem már Az üveganya kapcsán. Nyugodt voltam, mert sokat beszélgettünk az olvasópróba után Sztarenki Pál rendezővel, hogy kinek mi az elképzelése, és a színészeket is megismerhettem. Palival egy húron pendülünk a szöveggel kapcsolatban. Azt hiszem, kétfelé lehet elvinni: bohózatosra is vehetik a figurát, akik erre hajlamosak, vagy lehet a sötét tónusokra, a tragikus szálra tenni a hangsúlyt. Itt abszolút megfelelőek az arányok, az én elképzelésem szerint valók.
Az üveganya egy temetés köré szerveződik, ahol a felnőtt férfi nem nyugszik bele, hogy édesanyját el kellett veszítenie. Eközben azonban a gyászoló gyülekezet tagjaiként megjelenő három munkás figura alkalmat ad a groteszk humor megjelenítésére. E kettőt kellett hatásos keverccsé gyúrni a színpadon.
- Költőként adta a fejét drámai szöveg írására...
- Pályázatra született a mű. A versen kívül szerettem volna másban is kipróbálni magam, és foglalkoztatott egy sztori: az, hogy valaki nem temette el elhunyt szerettének a hamvait. Ez volt a kiindulópont.
- A darab plasztikusan mutatja be a magyar rendszerváltás gazdasági zűrzavarát, a szabadversenyes kapitalizmus adta helyzetek nyomán kibontakozó emberi tragédiákat. Látott ilyesmit maga körül?
- Konkrétan nem, de én alföldi kisvárosban, Hajdúnánáson nőttem fel, sok bebukott vállalkozásról lehetett arrafelé is hallani. Igyekeztem, ne legyen nagyon elvont vagy költői a darab, kötődjön a mához, valódi emberekről szóljon.
- A verseiben kevéssé jelenik meg a társadalmi folyamatok iránti érzékenység...
- Ez a műfaj miatt is van. Nekem líra a belső történésekre, folyamatokra és főleg a nyelvre alapozott dolog. De itt élek a valóságban, látom, hogy mi történik.
- A költészetéről gyakran leírják a kritikusok, hogy magasra teszi a befogadók számára a mércét, hiszen számít az alapos és klasszikus műveltségre. Gondolok itt a Marszüász és Apolló történetre, amit az ókori görög mitológia ismerete nélkül lehetetlen megérteni. Ugye nem a műveltségével dicsekszik e módon?
- Valóban, a Felesleges part című kötetemre vonatkozhat ez a megállapítás. Akartam valami mást, mint előzőleg. Remélem, nem kérkedésnek tűnt. Szerintem nem nehéz utánanézni manapság valaminek, amit nem tud az ember.
Akár a költői létmódra is utalhat egyébként az ókori mitológiai esemény, melynek során Marszüász elveszíti a költői dalversenyt Apollóval szemben, az isten pedig elevenen megnyúzza őt. Ám a fára terített bőr, ha lengeti a szél, zenei hangokat hallatva szólal meg.
- A költészet az elveszített-megnyert ügyek körforgása, folyamata, nemcsak a görög mitológiában.
Krusovszky Dénes nevét lengyel felmenőkkel rendelkező édesanyjának köszönheti.
- Mindig terveztem, hogy megtanulok lengyelül, fel kéne frissíteni ezt a szálat.
Tanulnivalója eddig is akadt jócskán, három egyetemi szakot is kipróbált, mindegyik az irodalomhoz vitte közelebb.
- Mindig írni akartam, az irodalommal volt határozott elképzelésem. Minden másodlagos ehhez képest.
A verseken és már a drámán túl, mint írással foglalkozó, kicsit kolléga is, hiszen rádiókritikusaként ismerhetik a Magyar Narancs hetilap olvasói.
- Azt gondolnánk, kevesen hallgatnak rádiót, ha mégis, csak zenét. Értelemszerűen még kevesebben olvasnak rádiókritikát.
- Talán mégis... Nekem nincsen tévém, rádiót hallgatok, azt más tevékenység mellett is lehet. Sok visszajelzést kapok, ez talán cáfolat a felvetésére. Még egy államtitkár sajtósa is felhívott egyszer, hogy volna mit megbeszélnünk.
Mindemellett elfelejtett írókat hoz újra képbe. Írt többek között Váci Mihályról, komoly visszhangot váltva ki a mára háttérbe szorult költőt tisztelők körében.
Arany Horváth Zsuzsa
